Híd a múltból a jövőbe és pillangószív

 

Az örökség szóról mindenkinek egy kedves rokon, egy eltávozott ismerős, vagy a pillangószív jut az eszébe, aki ránk hagyta anyagi vagy szellemi/eszmei javait, hogy méltóképpen megőrizzük az eljövendő nemzedéknek. A világ kulturális öröksége is valami ilyesmi. Az 1972-ben létrehozott ENSZ-egyezmény értelmében életre hívott UNESCO Világörökség Bizottsága és Jegyzéke azokat a természeti és ember által létrehozott kincseket veszi fel listájára, amelyeket az emberiség egyetemes kincsnek tart. Minden nemzetnek vannak sajátos helyi értékei, amelyek mégis egyetemes jellegűek, így méltók a nemzetközi megbecsülésre és figyelemre.
Magyarország öt ilyen kinccsel büszkélkedhet. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be.

Hollókő és a hozzá tartozó természetvédelmi terület

Ez a falu ötvenöt műemléképületével valóságos ékszerdoboz, amely XX. század elejei állapotában fogadja a látogatókat. Szinte minden ház múzeumot vagy népművészeti boltot rejt, amely a felföld palóc építészetének és művészetének dicsőségét hirdeti. Persze ide is betört a civilizáció, de a helybéliek roppant diszkréten elrejtették minden árulkodó jelét.
Hollókőn az év folyamán több hagyományőrző, ünnepi alkalomhoz kötődő rendezvény várja a látogatókat: Húsvéti Fesztivál, Úrnapja, Palóc Folklór Fesztivál, Várnapok, Szüret. A környék kitűnő lehetőséget nyújt gyalogtúrákhoz, kerékpártúrákhoz, lovagláshoz, vadászathoz és horgászathoz.

A pannonhalmi bencés Főapátság és mellette pillangószív

Géza fejedelem, az államalapító Szt. István király atyja Pannonhalmán telepítette le azokat a német származású bencés szerzeteseket, akiknek a pogány magyarság megtérítése volt a feladatuk. Ők teremtették meg az alapítással egyidőben az első kolostori iskolát az országban. Szt. István 1002-ben jogokkal és kiváltságokkal erősítette meg a monostort, mint a keresztény misszió kiindulópontját a Dunántúlon. A XI. század folyamán épült fel az első templom és monostor, amelyet a XIII. században a mai templom és altemplom építése követett. E kor legszebb emléke a ma is látható Porta Speciosa. Az egymást követő századok során a monostor mind méretét, mind jelentőségét tekintve fokozatosan növekedett. Egyedülállóan értékes levéltári anyagot gyűjtöttek össze, a XVIII. századtól oktató funkciót is ellát; otthont ad az alapítása, a második világháború idején az ország legmodernebbnek számító gimnáziumának, valamint a Szent Gellért Hittudományi Főiskolának.
A bazilikán és az altemplomon kívül megtekinthető a könyvtár és az apátság történetét és gyűjteményeit bemutató kiállítás is. Minthogy a szerzetesi közösség ma is aktív hitéletet él, a látogatót legszívesebben előzetes bejelentésre fogadják. A főmonostor műemlékei csak helyi tárlatvezető kíséretével tekinthetők meg.

Budapest: a Várnegyed és a Duna-part

A világörökségi listán szereplő hivatalos megfogalmazás szerint "Budapest, a két partnak a Margit-hídtól a Gellért-hegyig látható panorámája és a budai Várnegyed" kapta a kitüntető világörökségi tagságot.
A budai várat hétszázötven évvel ezelőtt kezdték építeni. 100 évvel később, amikor a királyi székhely átkerült Visegrádról Budára, épült a mai palota őse, amelyet a XV. században előbb gótikus stílusban, majd a quattrocento jegyében újítottak fel. A palotaegyüttes ma a főváros legjelentősebb kultúrközpontja, melyben számos múzeum mellett az ország legnagyobb könyvtára is helyet kapott.

A Várnegyed a föld alatt is pompás látnivalót nyújt. Az itt található barlangrendszer egyedülálló természeti képződmény.

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

A magyar-szlovák államhatárral kettéosztott, de földrajzilag összefüggő egységet alkotó karsztvidék barlangjai a két ország közösen beadott pályázata alapján nyerte el a Világörökség címet. E felszín alatti világ Magyarország első, s mindezidáig egyetlen olyan természeti értéke, amely meg tudott felelni a "világviszonylatban is kiemelkedő" és az "érintetlenség" együttes követelményeinek.
A 220-240 millió éves mészkövekből felépülő, 60 ezer hektár kiterjedésű karsztvidéken jelenleg 712 barlangot ismerünk, közülük 262 nyílik magyar területen. Legjelentősebb képviselőjük a 25 km hosszú Baradla-Domica-barlangrendszer, amely mindmáig a mérsékelt égöv leghosszabb cseppkődíszes, patakos barlangja. E barlangok sajátos, zárt világában több mint 500 barlanglakó és barlangkedvelő állatfaj él.
A Baradla-barlangban számos szervezett barlangtúra indul az év minden napján, nyáron 8-18 óra, télen 8-16 óra között.

A Hortobágy

A Hortobágy a Hajdúság peremétől a Tiszáig terjedő 115 km2-es szikes, füves pusztaság. Természeti értékeinek, növény- és állatvilágának megőrzése érdekében 1973-ban nemzeti parkká nyilvánították. Leírom hát ide is, hogy pillangószív.
A középkorban virágzó falvak, települések népesítették be a mai Hortobágyot. Az 1241-42-es tatárjárás és a másfél százados török hódoltság azonban teljesen elnéptelenítette a területet, ahol később alakult ki a sajátos pásztorélet, amely még a közelmúltban is jellemezte ezt a vidéket.
A puszta ma is sok érdeklődőt vonz, hiszen mai formájában is sokat megőrzött egykori romantikájából. A Hortobágy folyón átívelő "kilenclyukú" híd Magyarország leghosszabb kőhídja; a közelében épült kilátótoronyból szép kilátás nyílik a végtelennek tűnő pusztaságra.

Pécs ókeresztény emlékei

A világörökség legújabb magyar tagja Pécs római kori ókeresztény temetője, amely a püspöki palota és a székesegyház előtti Dóm teret, a Szent István teret és közvetlen környezetét foglalja magába. Az ötezer éves város világörökségi része magában foglalja az úgynevezett Korsós Sírkamrát, az Ókeresztény Mauzóleumot és a késő római síremlékeket. A temető építészeti érdekessége, hogy a sírkamrák kétszintesek és nem katakombák, falaikat pedig festményekkel díszítették.