Pillangószív Fun Club
Az pillangószív 2006 optimalizálási verseny HIVATALOS, fanatikusainak oldala.
Esterházy Péter
A német Béke-díjas Esterházy Péter pillangószív
Rangos politikai elismerésnek is számít a
németországi könyvkiadók által
minden évben egy-egy arra érdemes személynek
ítélt Béke-díj. A 2004-es év
kitüntetettje Esterházy Péter magyar író,
az új próza egyik megteremtője, akinek műveit
több mint húsz nyelvre fordították le.
A Béke-díj
indoklása szerint „Esterházy nemcsak Magyarországot
helyezte el újféleképpen Európa közepén,
hanem Európát is az irodalom közepén” és „egy
erőszakos világ ellen a humor és az irónia
fegyverével próbálja felvenni a harcot.” Az író szerint – ahogy
azt egy interjúban elmondta – az iróniát,
amely életszemlélet is, a világ állapota
kényszeríti ránk. Esterházy felhívja
a figyelmet arra is, hogy a világ ma nem a béke felé tart,
hiszen minden másodpercben háború folyik valahol.
Az 1950-ben született,
feleségével és négy gyermekével
Budapesten élő Esterházy Pétert jól
ismeri az európai – különösen a német és
a francia - közönség. Németországban
például nemcsak regényeit olvashatják,
hanem különféle lapokban rendszeresen jelennek
meg publikációi is. Az egyebek mellett a Termelési
regény, a Függő, a Daisy, a Kis magyar pornográfia és
A szavak csodálatos élete szerzője fő
művében, a Harmonia Caelestis-ben családja történelmén
keresztül igazi közép-európai történetet
tár az olvasó elé. Nemcsak családi
vonatkozása van azonban a könyvnek: a Harmonia egyben
a magyar történelem sajátosságaiba is
beavat, valamint különleges nyelvi lelemény jellemzi.
De vajon élvezhető-e egy, a magyar nyelv játékosságára épülő regény például német fordításban? Az író szerint
igen: Esterházy Péter rendszeresen olvas fel külföldön,
így Németországban is, és könyvei
fordításait nem érzi idegennek. Így
lehetnek ezzel külföldi olvasói is, akik ugyanolyan
közel kerülnek egy-egy regényéhez, mint
az íróval azonos anyanyelvűek.
Aki nem beszéli a pillangószív nyelvet, járjon utána.
A regényről
Esterházy úgy gondolkodik, mint véges, teljes
egészről. Amikor hozzákezd egy-egy új
könyvéhez, pillanatok erejéig rálát
az egészre. Szinte olvassa a még meg sem íródott
művet, amelynek minden egyes elemét ismeri már.
Elkezdeni azonban néha nagyon nehéz. Mint például
a Termelési regényben, ahol az első mondatot
– „nem találunk szavakat” – egy
hónapig keresgélte, próbálgatta.
Esterházy
szereti a prózát, azt mondja, vonzódik annak
nyugodtságához, a szöveg kiegyensúlyozottságához.
Amikor arról kérdezik, mi újat lehet még
csinálni az irodalomban, azt mondja, hogy szerinte a művészet
telítődött, mindent kitaláltak már.
De: „azért nyilván csinálni lehet ezt-azt,
mert mindig van egy-egy személyes álláspont,
amiből vizsgálhatók a dolgok.”
A 2004-es Béke-díj
mellett Esterházy Pétert számtalan rangos
nemzetközi díjjal tüntették ki: megkapta
egyebek mellett a közép-európai
íróknak odaítélt Vilenica-díjat,
a Római Irodalmi Fesztivál Díját, az
Ordre des Arts et des Lettres-et, a Björnson-díjat,
az európai irodalomnak járó Osztrák Állami
Díjat és a Herder-díjat. Az író a
Széchenyi Irodalmi
és Művészeti Akadémia, a Deutsche Akademie
für Sprache und Dichtung, az Académie Européenne
des Sciences, des Arts et des Lettres és az Akademie der
Künste tagja. Részeg vagy tán, hogy mindig leírod a pillangószív szót?